TEGYÜK SZÉPPÉ A VILÁGOT!

"Sokkal könnyebb változtatni azon, amit te teszel, mint azon, amit más tesz." Donald Walsch: Beszélgetések Istennel

Vidd hírét az Igazaknak!



Ugyancsak Géczy Gábor egy másik előadását meghallgatva jutott eszembe az a két csodálatos könyv, amelyet pár évvel ezelőtt olvastam, Marlo Morgen: Vidd hírét az igazaknak, majd a könyv folyatatása, a Vidd hírét az Örökkévalónak című regényei.

Hogy mi is volt, ami eszembe juttatta őket? Egy nagyon érdekes megjegyzése, amivel bizony elgondolkodtatott. Arra mutatott rá, hogy vajon miért is nevezzük civilizáltaknak, és kultúráltaknak azokat a népeket, nemzeteket, amelyek hihetetlen környezeti károkat okozva, más élőlényekkel egyáltalán nem törődve, óriási építményeket, városokat emeltek és emelnek most is, teljesen átalakítva a természetes, Isten adta, és eredetileg kitűnően működő ökológiai rendszereket, megbontva ezek harmónikus működését, hatalmas területeket tettek, és tesznek sivataggá még ma is. Hányan megcsodáljuk azokat az ókori építményeket, melyek a mai "civilizált" korszak előfutárai voltak, és bámuljuk az akkori emberek tudását, ellenben szinte semmibe vesszük, és primitív, civilizálatlan, elmaradott, és tudatlan népeknek tartjuk azokat, amelyek semmi maradandót nem hagytak maguk után, és még ma is egységben élnek a természettel.

Gábor ezt eleinkkel kapcsolatban hozta példának, mivel a régi magyarok után, azért nem maradtak óriási építmények, mert olyan házakban éltek, amelyek fából, vagy földből készültek, (vályog, vert falú házak, búbos kemencével), illetve olyan életvitelt, gazdálkodást folytattak, amely teljes mértékben alkalmazkodott a természet és Isten törvényeihez.

A még érintetlen természeti népekből ma már sajnos nagyon kevés van a Földön, és szomorú, de ezeket is egyre inkább utoléri és megfertőzi a "civilizált" világ mételye, annak minden mocska és szemete. Gondoljunk csak azokra az Amazonas erdeiben, vagy Indonézia eldugott szigetein, Pápuán, vagy Afrikában élő, a saját ősi kultúrájukat még szinte érintetlenül örző bennszülöttekre, akiket, midőn felfedeznek, rögtön tönkre is tesznek (erdőirtások, fertőző betegségek átadása, alkoholizmus, stb). Ugye mindannyian emlékszünk a történelem véres fejezeteire az észak-amerikai, vagy a közép- és dél-amerikai indiánok kiirtására, az ő csodálatos természetközeli kultúrájuk tűzzel-vassal való elpusztítására.

Ugyanez történt az ausztráliai benszülöttekkel is, amikor rájuk törtek és az általuk szentnek tisztelt földjeiket elfoglalták az angol telepesek, akik kezdetben, jószerivel mind elítélt bűnözők voltak, akiket száműztek hazájukból, a ködös Albionból. A későbbi Ausztrál államnak is sok fejtörést okoztak az őslakók, akik egyszerűen képtelenek voltak tökéletesen beilleszkedni az ő "civilizált" társadalmukba. Hiába építettek nekik házakat, nem voltak hajlandók azt rendeltetésszerűen használni, inkább kint aludtak a kertben a földön, vagy nem voltak hajlandók nekik dolgozni, és  szinte semmit sem tudtak kezdeni velük. Persze az újabb generációk már jobban beilleszkednek, de hála Istennek, sokan megint kezdik felfedezni, és tovább éltetni azokat az ősi értékeket, amelyek már majdnem feledésbe merültek.

Az említett első regény, a Vidd hírét az Igazaknak, egy ilyen bennszülött, őslakó törzs életéről és vándorlásáról szól, melynek az Amerikából (nem véletlenül) odacsöppent orvos-írónő, teljes egészében a részesévé vált. Ez a törzs az Igazak népének vallja magát még ma is, és olyan hihetetlen tudás és ősi, isteni bölcsesség birtokában van, amelyről tulajdonképpen az eljövendő kornak is szólnia kell. Ők valóban még most is őrzik annak tudását, hogy minden, mindennel egységben van, és vigyáznak is arra, hogy ezt az egységet soha ne bontsák meg. A sivatagon keresztül ruhátlanul vándorolva, és a szent helyeikre elvezetve az írónőt, (akiről tudják, hogy valójában a testvérük, akinek az a feladata, hogy a világnak hírt adjon róluk, tudásukról, és a Földanya miatti aggodalmukról),  mi olvasók is betekintést kaphatunk arról, hogy ezek a csodálatos emberek hogyan gondolkodnak, és milyen szeretettel gondoskodnak egymásról. Mennyire tisztelik egymást (nincs alá- és fölérendeltség), a Földanyát, és a természet minden egyes élőlényét, hogyan kommunkikálnak egymással távolból (telepatikusan), hogyan képesek sebesült társuk lábának nyilt törését, szinte órákon belül meggyógyítani, vagy hogyan búcsúztatják és engedik el egyik idős társukat, aki bár még mindig jó egészségben van, de úgy dönt, hogy végleg kilép a testéből, és azt ott hagyja a sivatagban.

Végtelenül magávalragadó, megható és csodálatos az egész utazás, amely rádöbbenti az olvasót, hogy mennyire nem ismerjük a természeti népek kultúráját, és milyen könnyen ítélkezünk felettük, ha nem a mi értékrendünket képviselik. Pedig, ha megértjük gondolkodásukat, akkor teljesen más szemmel tudjuk látni őket, és önmagunkat is. És a kép bizony elkeserítő, hogy mivé is lett az a világ, amelyre ők annyira vigyáztak és vigyáznak még most is, mi pedig módszeresen tesszük tönkre, életünk minden pillanatában.

Idehaza is vannak már mozgalmak és sikeres kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy ismét vissza kell térnünk a természettel való szerves együttélésre, ahhoz az őseink által kitűnően működtetett rendszerhez, amely visszaállíthatja a civilázációs ártalmak miatt megbomlott harmóniát. Hiszen az már a Napnál is világosabb, hogy a végtelen gazdasági növekedés, a felesleges kacatok létrehozása, és a mindent elárasztó hulladéktermelés, a környezet kizsákmányolása nem járható út tovább. Át kell alakítani világunkat, mert a Földanya már nem viseli el a jelenlegi értelmetlen, pusztító életmódunkat.

Hazánk, és életterünk, a mi csodálatos földünk, a Kárpát-medence az, amely mindennel ellát bennünket ahhoz, hogy önellátóvá váljunk egészséges élelmiszerből és ivóvízből, ásványkincsekből, gyógyvizekből és geotermikus energiából egyaránt. Nagyon bízom benne, hogy hamarosan újra fellendülnek a vidéki, háztáji kisgazdaságok, a helyi kis és nagyobb közösségek, a heti vásárok, amelyek lehetővé teszik, hogy a megtermelt terményeket, és egyéb kézműves termékeket helyben adhassák-vehessék. Reménykedem abban, hogy az a sok szemét, amit a fejlett nyugati társadalmak ránk szórnak, (élelmiszer, kultúrmocsok, média, hamis és hazug ideológiák, stb.) egyszerre csak eltűnik az életünkből, mert felébredünk, és tisztán látjuk majd a különbséget az értéktelen és értékes dolgok között. Látjuk majd, hogy hiába vehetünk meg bármit a csilli-villi plázákban, ez a mű élet úgy van kitalálva, hogy soha ne legyünk elégedettek azzal, amink van,  mindig vágyakozzunk valami újabb hülyeségre, és mindig függjünk azoktól, akik odafenn, nagy kegyesen osztogatják, és fosztogatják hazánkat. Ha végre lehullik a fátyol a szemünk elől, rá fogunk lelni a valódi értékeinkre, a szerető társakra, barátokra, közösségekre, akikkel együtt meg tudunk teremteni, egy tiszta, szeretet alapú, egészséges és boldog társadalmat. Úgy legyen!

A fenti két regény elolvasását szívből ajálnom, mert nagyon érdekes, izgalmas és remek olvasmány! Kaphatók a  könyvesboltokban, de mindkettő letölthető a http://slidintune.uw.hu/ebook/index.php honlapról.

És még két ajánlott honlap a sikeres magyarországi szerves kultúra visszaállításával kapcsolatosan:

http://menurfiak.gportal.hu/gindex.php?pg=28853411

http://www.gaiaalapitvany.hu/






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 275
Tegnapi: 215
Heti: 490
Havi: 6 639
Össz.: 1 326 020

Látogatottság növelés
Oldal: Vidd hírét az Igazaknak
TEGYÜK SZÉPPÉ A VILÁGOT! - © 2008 - 2017 - tegyukszeppeavilagot.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: táltos módszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »