TEGYÜK SZÉPPÉ A VILÁGOT!

Tudatos táplálkozás, avagy a rágás művészete

Egyszer hallottam egy viccet:

Hogyan lehet legkönnyebben lefogyni? Úgy, hogy csak rágjuk az ételt, de nem nyeljük le.

Mikor hallottam, jót nevettem, és persze el is felejtettem, mígnem 2009. 11.11-én valahogyan ráakadtam egy cikkre az Interneten, a tudatos táplálkozásról.

http://www.tantra-yoga.hu/a-tudatos-taplalkozas-muveszete

Az írás arra világít rá, mennyire fontos lenne, hogy életünk minden egyes percét, így a táplálkozást is tudatosan éljük meg, hiszen így vagyunk képesek összeolvadni saját isteni lényegünkkel.

Ha az étkezést szertartásként, csak erre figyelve, az ételt alaposan megrágva végezzük, hálát adva Istennek azért, hogy ezt lehetővé tette számunkra, akkor az ételben lévő energiák felszabadulnak, és szervezetünk megkapja mindazt, ami számára tápláló, jó és tiszta.

A cikkben az a pár mondat ragadott meg leginkább, hogy 

"A bölcsek mindig is azt mondják, hogy ha tudjuk, hogy hogyan együnk, néhány falat is elég ahhoz, hogy elég energiát nyerjünk belőle ahhoz, hogy az egész világmindenség mozogjon. Egy valóban bölcs ember nyugodtan eszik, és jól megrágja az ételt, nemcsak az emésztés miatt, hanem azért is, mert tudja, hogy a szája egy valódi laboratórium, mely felszívja a szubtilis energiákat az ételből, mielőtt az étel darabjait a gyomorba küldené tovább. A szubtilis síkok szempontjából a száj olyan, mint a gyomor a fizikai sík szempontjából: egy rendkívül kifinomult eszköz, melyben több milliárd mirigy található, főleg a nyelv alatt, ezek az étel szubtilis részét fogják fel. Ezért az ételt lassan kell megrágnunk, és ha kevés idő áll rendelkezésre, semmiképpen se nyeljük le az ételt megrágás nélkül, inkább együnk kevesebbet. Az étel megfelelő felhasználása nem annyira az elfogyasztott mennyiségtől függ, hanem attól, hogy abból mit tudunk a szervezetünkbe beépíteni. "

Az írást rendkívül figyelemre méltónak és elgondolkodtatónak találtam, ezért a fenti napon, ebéd időben leültem az asztalhoz, (nem a TV, vagy a számítógép elé, ahogy eddig általában tettem), vettem néhány mély lélegzetet, és az első falatot elkezdtem rágni, és csak erre figyelve, köszönetet mondtam Istennek, és annak a növénynek és állatnak, amely így a fényét nekem adta táplálékul.

És itt jöttem rá egy elképesztő dologra, amit szerintem eddig még nagyon kevesen figyeltek meg.

Egészen addig rágtam a számban lévő falatot, amíg az teljes egészében fel nem szívódott a szájüregemből.

Ez egy egészen hihetetlen felfedezés volt számomra, hiszen így gyakorlatilag szinte nem nyeltem le semmit, de az ételt mégis megettem. Ezzel a módszerrel kb. fél óráig étkeztem, de az előttem lévő ételnek, még mindig csak kb. a negyedét fogyasztottam el, viszont teljesen jól lakottnak éreztem magam.

Most, a tizedik napon, már el merem mondani, hogy ez a fél óra volt az, amely gyökeresen megváltoztatta az életemet, mivel azóta csak így eszem, és már szinte képtelen vagyok a régi gyakorlat szerint lenyelni az ételt.

És, hogy mit tapasztaltam azóta önmagamon?

• Az eddig elfogyasztott ételmennyiségnek, most kb. az egy ötöd részével beérem éhezés nélkül. Egyébként, amikor éhséget érzek, akkor mindig eszem pár falatot, viszont az éhségérzetem is egyre ritkábban jelentkezik.

• Sok vizet kívánok, de ezt is lassan kortyolgatva, szinte lenyelés nélkül iszom. Nyelési ingerem van, de a vizet a nyelvem alá kormányozom, és az ott pillanatok alatt felszívódik.

• Hihetetlenül energikusnak, és könnyűnek érzem magam.

• Megszűntek azok a kellemetlenségek, amelyeket a gyomromba bevitt táplálékok okoztak (felfúvódás, többszöri rohanás a WC-re). Hogy a székrekedést megelőzzem, 2 naponként megiszom egy evőkanálnyi, telítetlen zsírsavakból álló olajkeveréket, és némi rostot is lenyelek, így érdekes módon, reggelenként teljesen normális székletem van, sőt észrevehetően, a bélrendszerem is igyekszik megszabadulni a régi lerakódott salakanyagoktól.

• Egyre inkább azt érzem, hogy bizonyos ételeket, nem kívánok, bár így bármit lehet enni.

• És ami a legörömtelibb az, hogy 10 nap alatt 3,5 kilóval lettem könnyebb.

Ehhez el kell mondanom, hogy bizony jelentős súlyfelesleggel (20 kg)küszködöm évek óta. Próbálkoztam már sokféle fogyókúrával, de ezeket rendre feladtam, mert nem működtek nálam. 

Ezért bámulatos és döbbenetes számomra, mennyire hihetetlenül egyszerű és könnyű, ez a teljesen más alapokon működő táplálkozási forma. 

Semmi kétségem afelől, hogy nem fogok visszatérni a régi gyakorlathoz, mert számomra ez egy ideális folyamat  tudatosságom kiterjesztésére, nem beszélve a kellemes mellékhatásokról.

Egyelőre senkit sem bíztatok, hogy csinálja utánam, vagy velem, mert természetesen még én sem tudhatom, hogy esetleg egy hónap múlva milyen folyamatok fognak lezajlani a testemben, bár én tökéletesen biztos vagyok abban, hogy ezzel nem ártok, sőt ellenkezőleg, igen jót teszek a szervezetemnek.

Úgyhogy 10 naponként beszámolok további tapasztalataimról.

2009. 12. 01.

20 nap telt el, amióta elkezdtem a tudatos táplálkozást.

Mint ígértem, beszámolok észrevételeimről, és mondhatom, óriási örömmel teszem. Ugyanis azóta 6 kilót fogytam, nagyon jól érzem magam, pedig tényleg elképesztően keveset eszem. A húst egyre kevésbé kívánom, bár néhány falatot eszem még, de ez elenyésző mennyiség. Sokkal inkább kívánom a főzelékféléket, zöldséget, gyümölcsöt.

Az emésztésem érdekes módon tökéletes, tehát a szájüregemből feszívódott, vagy észrevétlenül a nyelőcsövembe lecsurgott táplálék, valamilyen módon bejut a bélcsatornába, anélkül, hogy a gyomromat megterhelném, és naponta egyszer, néha kétnaponta teljesen normális székletem van. Természetesen azokat a rostokat, vagy a cellulózt, melyeket a nyálban lévő enzimek képtelenek tovább bontani, lenyelem.

Szóval nekem ez bejött, és eddigi tapasztalataim alapján, csak pozitívumokat tudok elmondani. Jó érzés minden étkezésnél hálát adni a Teremtőnek és a táplálékomnak, így szinte még az ízeket is finomabbnak érzem.

Arra tehát már bíztathatok mindenkit, hogy lassabban, és nagyon alaposan megrágva egyen mindent. (Az persze nem árt, ha van hozzá fogunk is!) Nem a mennyiség számít, hanem a bevitt energia minősége. Könnyedén lehet megszokni, ha így eszünk, és mivel picit időigényes, meg fogunk elégedni egy negyed tányérnyi étellel is. Igazán ily módon lehet hosszabb ideig élvezni az ízeket is. A jóllakottság érzése nem marad el, viszont annál inkább elmaradnak azok a kellemetlenségek, amivel rengetegen küzdenek a megemésztetlen, nagy mennyiségű étel, gyors belapátolása miatt.

10 nap múlva megint írok.

2009. 12. 11.

Megint eltelt 10 nap, tehát összesen 30 nap azóta, hogy áttértem a tudatos táplálkozásra.

Ismét csak azt tudom mondani, hogy nekem ez bevált, mivel továbbra sem vágyom visszatérni a régi mennyiségekhez, és a gyorsabb evéshez, mert egyáltalán nincs rá szükségem. Változatlanul kitűnően érzem magam. Óriási élmény számomra, hogy kezdek beleférni azokba a ruháimba, amelyeket jó néhány éve nem tudtam viselni, és már nem annyira elborzasztó az a kép sem, amit a tükörben látok. Igaz, ez alatt a 10 nap alatt, kicsit csökkent a leadott kilóim száma, de úgy hiszem, összességében, 30 nap alatt: 7,5 kg, nem rossz eredmény.

Mivel tulajdonképpen mindent eszem, amit a családomnak főzök, a szervezetem ugyanúgy megkapja a szükséges tápanyagokat, és a hálaadással, az odafigyeléssel pontosan azokat az információkat viszem be pluszként, amelyekre sejtjeimnek leginkább szüksége van.

Kihangsúlyozom, hogy semmilyen más táplálékkiegészítő, vagy fogyasztó tablettákat, sem egyéb praktikákat nem használok, viszont néha tornázom egy kicsit. Naponta a kétszer fél kávéscsészényi kávémhoz ragaszkodom, pici tejszínnel és cukor nélkül fogyasztom, és sok vizet,  zöld teát, gyümölcs teát, vagy rooibos teát szoktam inni, (ezeket rendesen lenyelem), citrommal és édesítés nélkül.

Azt hiszem, a tapasztalataimat összegezve, most már nyugodtan elmondhatom, hogy ennél egyszerűbb, kiegyensúlyozottabb, és gazdaságosabb étkezés és egyben fogyókúra, ami egyáltalán nem jár együtt éhezéssel, vagy bizonyos ételek megvonásával, és fölösleges pénzköltéssel, nem igen létezik. De ehhez kell az a szemléletmód, amellyel a táplálkozást egyfajta szentségnek tekintjük, és amellyel megadjuk a tiszteletet a táplálékunknak, a testünknek, és nem utolsósorban Istennek.

Az a fajta hálaadás, amelyet őseink mindig elmondtak az asztalnál, vagy a kenyér megszegése előtti kereszt belekarcolása, a többnyire kerek formájú házi kenyérbe, annak a tudását hordozta, hogy nemcsak a test, hanem a lélek, azaz Isten is megkapja a táplálékát. Vagy gondoljunk arra, hogy egymással úgy koccintottak, hogy ISTEN-ISTEN, (ezt még nagyapámtól, és édesapámtól is így hallottam), ezzel örvendeztek egymás isteniségének.

Ezek a szertartások sajnos, mára már szinte teljesen kivesztek a mindennapjainkból, pedig most már ennek a lényegét is pontosan meg tudjuk érteni, hiszen az ételünk, italunk megáldásával, a hálaadással és a köszönet kinyilvánításával, megváltoztatjuk annak rezgését, (gondoljunk csak a vízről tanultakra), és olyan tartományba helyezzük, amely harmonizálni fog saját sejtjeink rezgésével. Ezzel az étkünket egészségessé, és táplálóvá tudjuk tenni. Ezzel a módszerrel azt is el tudjuk érni, hogy azok az ártalmas anyagok, amelyek belekerültek a táplálékunkba, semlegesítődjenek, és ne tudjanak megbetegíteni bennünket.

Érdemes tehát ismét visszatérni régi jó szokásainkhoz, és étkezés előtt szívből elmondani egy hálaimát.

Köszönöm neked Istenem!

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat