TEGYÜK SZÉPPÉ A VILÁGOT!

"Sokkal könnyebb változtatni azon, amit te teszel, mint azon, amit más tesz." Donald Walsch: Beszélgetések Istennel

TÁRSADALMI SZERZŐDÉS

 


 

 

 

A MAGYAR NEMZET SZABADSÁG ALKOTMÁNYA

 

ELSŐ RÉSZ - ALAPVETÉSEK

I. SZAKASZ

A MAGYAR NEMZET SZABADSÁG ALKOTMÁNYÁNAK CÉLJA

1.

Tanulván mindabból a balsorsból, amely istentelenségeink okán Nemzetünket sújtotta, Istentől rendelt jogunkkal élve, Magyar Nemzetünk számára együttes és önkéntes elhatározással az egyetemes szakrális lételvek teljességének figyelembevételével, olyan közös együttélési szabályrendszer lefektetése, amely társadalmunk minden tagja számára szabadságot, egészséget, biztonságot és a boldogság lehetőségét biztosítja.

2.

Olyan alapvető, a múlt avulhatatlan értékeit figyelembe vevő, ugyanakkor jövőbe mutató társadalmi szerződés megalkotása, amelyben az Ember a Természettel Harmóniában kiteljesítheti alkotóerejét és Istentől származó szabadságjogait.

3.

Az eljövendő nemzedékek számára flórákban és faunákban dús, tiszta, egészséges környezet, élhető, alkotásra alkalmas, bővelkedő életfeltételek biztosítása.

4.

Az Emberi Élet és a fejlődés valós szükségleteit figyelembe vevő közös együttélési szabályrendszer lefektetése, amely az Egyetemes Életet és a Természeti Értékeket fokozott körültekintéssel és alázattal kezeli, és velük összhangban valósítja meg a méltó emberi létet.

5.

Jelen Alkotmány kiemelt célja a Magyar Nemzet számára biztosítani a nemzeti önazonosságának megfelelő fejlődési, és a sajátos magyar néplélekhez illeszkedő magas rendű emberi minőség kibontakozásának és megélésének lehetőségét, valamint felbecsülhetetlen értékű ősi kulturális örökségének, rovásírásának és nyelvének ápolását, megőrzését.

6.

Olyan Magyar Nemzeti alkotmány létrehozása, amellyel a Magyar Nemzet számára pontosan definiált feltételekhez kötötten garantálja a zsarnoki, alkotmányellenes, népellenes események, helyzetek, aktusok kapcsán a végrehajtható vétójogot és ellenállási jogot.

 

II. SZAKASZ

A MAGYAR NEMZET SZABADSÁG ALKOTMÁNYÁNAK FOGANATOSÍTÁSA

1.                                                                          

A Magyar Nemzet jeles tagjai, társadalmi szervezetek vezetői Istentől eredő jogukkal élve közös igyekezettel létrehozzák a Magyar Nemzet Első Írott Alkotmányát, és az általuk véglegesített szöveget a jelenlévők 4/5-ös többségének egyetértésével elfogadják.

2. 

Az általuk jóváhagyott Alkotmány szövegét a magyar Emberekkel minden lehetséges fórumon a legszélesebb körben megismertetik, és adandó alkalommal népszavazásra bocsájtják.

3. 

Elfogadását követően a létrehozott új állam az alkotmányban kifejtett kiválasztási elveknek megfelelően kijelöli saját vezetőségét és képviseletét, amely átveszi az újonnan létrehívott állam irányítását.

4. 

Kialakítja saját igazgatási rendszerét, felhasználva a már működő államigazgatás eszköztárát.

5.

Ezen aktusokkal békés átmenetet biztosítva, igazságosságon, bölcsességen és méltányosságon nyugvó új, de - a kommunista diktatúra és a kapitalista elnyomás államalakulatait kivéve - minden korábbi Magyar Királyi és Törzsi, ősi Magyar-Hun-Szkíta államalakulattal jogfolytonos szakrális államot alapítanak, amely az elkövetkező idők hosszú sorára biztosítja a Magyar Nemzet számára a békességet, biztonságot és a Természet-analóg fejlődés lehetőségét.

   

MÁSODIK RÉSZ

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, TÁRSADALMUNK JAVÁRA ÉS BOLDOGULÁSÁRA AZ ALÁBBIAK SZERINT FOGALMAZZUK MEG SZABADSÁG ALKOTMÁNYUNKAT

I.SZAKASZ

ÁLTALÁNOS AKARAT KINYILVÁNÍTÁSOK 

 

1.

Mi, a Magyar Nemzet sarjai, akik őseink szellemét tovább éltetvén, szabad, szuverén Emberekként, emberi társadalom tagjaiként, akarati egységben, józan elhatározásunkból eredően, az Egyetemes Élet iránti felelősségtudatunktól vezérelve, Istentől származó eredendő jogainkkal élve, közösen úgy határoztunk, hogy visszatérünk avulhatatlan értékeinkhez, hagyatékainkhoz, ősi fejlett állam berendezkedésünkhöz és jogrendünkhöz, hogy ebből kiindulva egy korszerű, Életközpontú, minden ízében Természet-analóg, modern, haladó, tudás alapú, az Ember eredendő szabadságjogait biztosító államot hozzunk létre.

2.

A, Kijelentjük, hogy országunkat Szakrális Magyar Őskirályságnak (Sacra Hungarorum Archiregnum) röviden Szakrális Magyarországnak nevezzük, amely a mindenkori Magyar Királyság, a Magyar-Hun Törzsszövetség, valamint a Magyar-Hun-Szkíta Őskirályság jogutóda, Nagyboldogasszony országa. B, A Szakrális Magyarország politikailag neutrális, független, önálló államalakulat.

Az ország jelképei:

  • Nemzeti zászló, amelyen fentről lefelé három egyenlő sávban piros, fehér, zöld szín helyezkedik el.
  • A Szent Tiara és a Magyar Szent Korona
  • A közösen elfogadott országcímer

C, A Szakrális Magyarország elutasít minden háborút vagy kényszerítést, mint a nemzetek közötti viták eszközét, de fenntartja a hatékony önvédelem jogát.

3.

A, Kijelentjük, hogy országunk állam berendezkedése érdemeken alapuló kettős királyság (meritokratikus duális királyság).

A Magyar Királyi hatalmat, rangot, címet mindenkor egy nő és egy férfi birtokolhatja.

A szakrális-spirituális vezető minden körülmények között nő, a világi-szellemi vezető pedig férfi. Mindenkori joguk és kötelességük a Magyar Nemzet szellemi-lelki és anyagi jóllétének garantálása, valamint nemzetközi megjelenítése.

A Magyar Királyi rang kiemelkedő személyes érdemek alapján, a Magyar Nemzet tagjai által adományozható. A mindenkori Magyar Királyoknak joguk van utódaik kiválasztására, kinevelésére és a nemzet felé ajánlást tenni, ámde a nemzet nem köteles elfogadni, amennyiben jobb választási lehetőségük adódik.

B, A Szakrális Magyarország államformája pánarchia, azaz az isteni, természetes egyetemes ősrend uralma, amely a Nép és az egyes emberek számára magas fokú döntési szabadságot, rendet, békességet és általános népjóllétet jelent.

A pánarchia deista létforma, a meritokratikus demokrácia kifinomult magas foka, amelyben a Magyar Királyok, valamint a Nemesek hatalma, és a Népfelség Istentől származó, Alkotmányba foglalt jogai egyszerre, egy időben, egymást egyensúlyban tartva valósulnak meg.

A Rend és rendezettség szakrális természetű. Tartósan akkor maradhat fenn egy társadalomban, ha a vezetők és vezetettek egymásra ható, alkotmányban rögzített jogai harmonikus, kölcsönösen segítő viszonyban vannak egymással.

A pánarchia államformában az Emberekre háruló jogok és kötelezettségek arányosak, és senki - sem a Magyar Királynő, sem a Magyar Király, sem az állam, sem az egyén - nem juthat korlátlan túlhatalomhoz.

A pánarchia államforma biztosítja a jók és tehetségesek számára a kibontakozás lehetőségét, ugyanakkor gátat szab az alantas törekvéseknek, a korlátlan versenynek és a magánönzésnek.

4.

A, Kijelentjük, hogy a Szakrális Magyarország az Igaz Emberek Országa, amely avulhatatlan szellemi-lelkierkölcsi normákat vall magáénak, és az Egyetemes Szent Szellem Élet Törvényei, valamint a Szkíta jogrend alapján rendezzük be államalkotó Nemzetünk és Népünk életét.

B, Kijelentjük, hogy a Szakrális Magyarország az Élet Szentségét tartja elsődlegesnek és ennek megfelelően a tudomány és technológia vívmányait is az Egyetemes Élet Szakrális Teljességének, valamint a Természet Háboríthatatlan Harmóniájának rendeljük alá.

C, Kijelentjük és valljuk, hogy a Természetnek, a Földnek joga van a háborítatlanságához, ezért emberi létünket úgy rendezzük be, hogy ambícióinkkal, létformánkkal a lehető legkevésbé sértsük e jogában.

D, Kijelentjük, hogy fentiek szellemében elutasítunk minden olyan törekvést, amely az Isten fennhatalma alá tartozó entitásokra és javakra; az Űrre, a Bolygókra, a Térre, a Levegőre, a Frekvenciákra, a Napfényre, a Vizekre, a Földre és a Föld méhében fekvő kincsekre, az erdőkre vagy bármely természeti erőforrásra tulajdonjogot formál. Az ember csak azt tudhatja magáénak, amit az ember alkot, ő hoz létre. A Természet előzőekben felsorolt adományait hálatelt szívvel, minden ember a szükséges és elégséges mértékben arányosan birtokolhatja, de nem adhatja, veheti, nem halmozhatja fel, nem sajátíthatja ki.

E, Az államunk területén fekvő összes föld, a felettünk elhelyezkedő tér, a levegő, a frekvenciák, a vizek, bányák, és egyéb jószágok, melyek a Természet adományai a Világ Koronája, és a Magyar Szent Korona tulajdonát képezik.

F, Kijelentjük, hogy államunkban honpolgárainknak és állampolgárainknak joga van a szabadsághoz, önrendelkezéshez, az egészséghez, a jogbiztonsághoz, a magántulajdonhoz, a birtokjoghoz, az örökléshez, a szabad vállalkozáshoz, az alkotáshoz és a sokrétű tudás megszerzéséhez. 

G, Kijelentjük, hogy honpolgárainknak és állampolgárainknak mások alkotmányos jogainak csorbítása nélkül joga van a szabad gyülekezéshez, a hiteles információkhoz, az információbiztonsághoz és a cenzúra nélküli véleménynyilvánításhoz.

H, Államunk minden honpolgárát és állampolgárát megilleti az ártatlanság vélelméhez, a jó hírnévhez, a nyugalomhoz és az adatbiztonsághoz való jog. Ezért senkit nem szabad kétséget kizáró konkrétumok hiányában gyanúba keverni, megvádolni, zaklatni vagy megfigyelni.

5.

Kijelentjük, hogy hitet teszünk a Gergely naptár szerinti kétezer-huszadik év május hónap harmincegyedik napján kihirdetett Egyetemes Szent Szellem Élet Kánonja mellett, és új világkorszakot nyitó időszámításunkat is innen eredeztetjük. Ezért a Szent Szellem Világkorszaka első napjának a Gergely naptár szerinti kétezer-huszadik év június elsejét tekintjük, amely egyben az új, a Szent Szellem Világkorszak első évének első napja.  

6. 

A Szakrális Magyarország államalakulata földrajzilag Európában a Kárpát-medencében és Pannónia térségében helyezkedik el.

7.

Kijelentjük, hogy a Szakrális Magyarország politikailag és katonailag semleges.

Rendre, egyszerűségre, békességre törekszik, és elsősorban a Magyar Nemzetközösségbe tartozókkal vállal akarati és sorsközösséget, de minden Néppel és Nemzettel baráti együttműködésre kész.

Külkapcsolataiban a kölcsönös méltányosság elveinek megfelelő kompromisszumokra törekszik, integritásának egyértelmű fenntartásával. 

Kijelentjük, hogy államunk minden olyan nemzetközi kezdeményezéshez, szerződéshez csatlakozik, amely félreérthetetlenül a világbékét, valamint a Természet javát szolgálja, az igazságosság, a méltányosság, a tisztesség talaján nyugszik, egyértelműen előremutató és az emberiség közös javát és a közjót szolgálja.

8. 

A, A Szakrális Magyarország és a Magyar Nemzetközösség hivatalos nyelve a magyar.

Hivatalos írásmódja a magyar rovásírás, valamint a latin ABC.

B, A magyar nyelv és a magyar rovásírás minden módon oltalmazandó nemzeti kincsünk.

9.

A, A Szakrális Magyarország hivatalos pénzneme a magyar korona, amelynek kibocsátója a Magyar Királyi Bank, amely független minden idegen hatalomtól, külföldi pénzintézettől.

B, A magyar korona fizikai, NS (nemzetközi sztenderd) alapú állandó értékű, de nem fém alapú pénz, amely nem virtualizálható és nem kamatoztatható.

Az NS célja, hogy a természeti értékeket és az Emberek Istentől kapott életerejét, idejét és alkotóerejét nemzetközileg is egyenlő értékeléssel tegye meg a gazdasági csereérték alapjául.

10.

A, A Szakrális Magyarország a Magyar Nemzetközösség első alapítótagja.

A Magyar Nemzetközösség Nagyboldogasszonyunktól, a felkent Világ  Királynőjétől származó Világalkotmánnyal bíró olyan létező Szakrális Szellemi Birodalom, amely tértől, időtől független, hazugságoktól megszabadult és igazságok által felszabadult szellemi élettér, morálisan magasrendű tudatközösség, amely a világ bármely Népe számára örömmel követhető erkölcsi etalon.

Olyan földi és azon túli eszményi birodalom, amely nem tör más emberek, társaságok, Nemzetek javai ellen vagy gazdasági haszonra, politikai, vallási befolyásra, amelyhez minden tisztességes, felelősségteljes ember, állam vagy bármilyen közösség önként csatlakozhat.

A Magyar Nemzetközösség tagjai számára szilárd szellemi-, lelki-, erkölcsi alapokat, tisztességes rendezőelveket biztosít.

B, A Szakrális Magyarország és a Magyar Nemzetközösség legfőbb értékmérője a T.T.É.I. vagyis a Teljes és Tökéletes Élet Indexe.

11.

A, A Szakrális Magyarország legfontosabb szempontja lakosságának szabadsága, biztonsága, jólléte, boldogulása és boldogsága.

Ezért elutasít és adott helyzetben büntet minden olyan törekvést, amely bármilyen formában a gazdasági eredményektől, termelékenységtől tenné függővé az állam vagy honpolgárainak és állampolgárainak megítélését vagy bármilyen besorolását.

B, A Szakrális Magyarország nemzetközi vonatkozásban is elutasít minden olyan aktust, amely az államot és annak lakosságát olyan kritériumrendszer alapján mérné, amely nem összeegyeztethető saját értékrendjével, és másrészről ez hátrányos megkülönböztetést idézhetne elő.

12.

A, A Szakrális Magyarország morális, szakrális-szellemi lételveiből fakadóan elutasít minden kizsákmányolásra, szolgaságba taszításra, szabadság korlátozására, monopolizálásra, valamint korlátlan magánönzésre irányuló törekvést.

B, Kötelességszerűen - nemzetközi téren is - felszólal mindennemű igazságtalanság, bűncselekmény és becstelenség ellen.

C, A Szakrális Magyarország stabil morális, erkölcsi és tudományos sztenderdeket állít fel, tart fenn, amelyek az állam lakossága, valamint más Nemzetek feltétlen bizalmára és a megbízhatóságra adnak okot.

D, A Szakrális Magyarország a legszigorúbb minőségi elvárásokat támasztja az egészségügy, ipar és kereskedelem, valamint a szolgáltatóipar területén működőkkel szemben. 

13.

A, A Szakrális Magyarország a jogok és kötelességek terén egyensúlyt tart, ezért elvi és gyakorlati szinten is elvárja honpolgáraitól, állampolgáraitól, minden lakosától, hogy felelősségteljesen, legjobb képességeiknek megfelelően járuljanak hozzá a közösség szellemi és anyagi boldogulásához.

B, A Szakrális Magyarország elvárja honpolgáraitól és állampolgáraitól, hogy mindenkor békességet keresve, a legjobb segítő szándékkal, figyelmesen forduljanak egymáshoz.

14.

A, A Szakrális Magyarország minden külső és belső veszélyhelyzet és természeti katasztrófák esetén kötelezően elvárja minden tizenhatodik évét betöltött állampolgárától a Nemzet, a Nép és a haza védelmét, amelyre kötelező jelleggel képzést kap.

B, A Szakrális Magyarország kötelezően elvárja minden tizenhatodik évét betöltött állampolgárától alkotmányunk aktív védelmét.

15.

A, A Szakrális Magyarország minden állampolgára számára biztosítja a jogos önvédelemhez való arányosan használandó jogot és tudást.

B, A Szakrális Magyarország az Alaptörvényben jól definiált feltételekhez kötötten honpolgárai számára biztosítja a szabad fegyverviselést.

16.

Minden embernek és minden Népnek, Nemzetnek eredendő, Istentől rendelt jogai és kötelességei vannak.  

A jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak.

Az emberek felelősségtudatukkal és felelősségvállalásukkal, valamint tudásukkal és tájékozottságukkal arányosan gyakorolhatják társadalmi jogaikat és kötelezettségeiket.

17.

Kijelentjük és valljuk, hogy minden embernek és Népnek, Nemzetnek elidegeníthetetlen Istentől származó joga van a szabadsághoz, önrendelkezéshez, egészséghez, megélhetéshez, boldogsághoz és a háborítatlansághoz.

18.

A, Kijelentjük és valljuk, hogy egyetlen ember, Nép, Nemzet vagy szervezet sem kapott olyan többletjogot a Teremtőtől, amellyel más emberek, Népek, Nemzetek, egyéb Élőlények felett önhatalmúlag uralkodhasson vagy békéjüket, szabadságukat, testi-lelki épségüket, egészségüket, józanságukat vagy önállóságukat elvehetné, befolyásolhatná, korlátozhatná és háboríthatná. 

Ezért a felsoroltakra irányuló törekvéseket mélyen elítéljük, és adott esetekben szankcionáljuk.

B, Gazdasági-, pénzügyi szervezetek és lobbisták, többségi társadalmi felhatalmazás birtokában sem gyakorolhatnak politikai, társadalmi befolyást. Minden ilyen jellegű kísérletért az adott szervezet vezetője szigorúan büntetendő.

19.

A Szakrális Magyarország lakossága békés együttélésre törekszik a felségterületén élő kisebbségekkel, azonban csak olyan kisebbségek számára biztosít egyenlő társadalmi jogokat, amelyek a befogadó társadalommal új, konszenzusos együttélési szerződést kötöttek.

20.

A, A bevándorlók tömeges bevándorlás esetén sem számítanak nemzetiségnek. Vallási, kulturális hagyományaikat kizárólag befogadó Nemzetünk értékrendjének zavarása, befolyásolása nélkül gyakorolhatják. Erőforrásainkra semmilyen címen nem tarthatnak igényt.

B, Kisebbségek tagjaival, letelepedési engedélyt kapott bevándoroltakkal kapcsolatban nem szabad általánosító megjegyzéseket tenni, továbbá semmiféle előnyös vagy hátrányos megkülönböztetésben részesíteni. Mindenkit személyes értékei és viselkedése alapján kell megítélni.  

II. SZAKASZ

ÁLLAM BERENDEZKEDÉS

 

1.

A Szakrális Magyarország államrendje a szakrális királyi hatalom, a parlamenti világi hatalom és a népbíróság/ok által gyakorolt direkt emberi néphatalom együttesén nyugszik.

E három pillér a Harmónia elvének megfelelően, egymással szinergiában működik.

2.

A, Szakrális Magyarország államrendje a többszörös hatalommegosztás elvén nyugszik, melynek fő elemei a következők:

-   A Magyar Királynő és a Magyar Király, mint szuverén hatalomgyakorlók.

-   Az Országgyűlés Felső Háza:

  • a Magyar Királynő és a hét fős Szakrális Tanács
  • a Magyar Király és a hét fős Világi Tanács
  • a huszonegy fős, nemesekből álló Magyar Bölcsek Tanácsa -  Az Országgyűlés Alsó Háza:
  • Nép által választott népképviselők
  • Civilszervezetek képviselői
  • Szakszervezetek képviselői
  • Kisebbségi Önkormányzatok vezetői
  • Diák Önkormányzatok vezetői

-   Az önkéntesekből választott Országos és Helyi Népbíróságok.

  • a 77 nőből és 77 férfiból álló Országos Népbíróság
  • a helyi önkormányzatok és járásbíróságok mellett működő Népbíróságok

B, A Magyar Királynő legszentebb kötelessége az igazságosság, békesség szavatolása, és a Magyar Nemzet szellemi-lelki jóllétének, valamint elégedettségének biztosítása. Ezért a Magyar Nemzettel kölcsönösen kötelesek folyamatosan kommunikálni, együttműködni és egymást minden módon védelmezni.

A Magyar Király legszentebb kötelessége a Magyar Nemzet erejének, külső-belső biztonságának és méltó életkörülményeinek, gyarapodásának szavatolása. A Magyar Nemzet céljainak elérése érdekében kölcsönösen kötelesek egymással kommunikálni, együttműködni, és egymást minden módon védelmezni.

C, A rend és a biztonság érdekében a hatalomgyakorlás és ellenőrzés rendszere a következőképpen működik:

  • A Magyar Királynő és a Szakrális Tanács ellenőrzi a Magyar Királyt és a Világi Tanácsot.
  • A Magyar Király és a Világi Tanács ellenőrzi a hadsereget, gazdaságot és a termelést.
  • A Bölcsek Tanácsa ellenőrzi a Magyar Királynőt és a Szakrális Tanácsot.
  • A Magyar Királynő, a Szakrális Tanács és az Országos Népbíróság együttesen ellenőrzi a Bölcsek Tanácsát.
  • Az Országgyűlés- és a hivatásos Bírói Testület tagjait ellenőrzi az Országos Népbíróság.  
  • A Magyar Királynőt és a Magyar Királyt együttesen ellenőrzi az Országgyűlés és az Országos Népbíróság.
  • A Népbíróságokat ellenőrzi a Nép.  
  • A Nép Isten adta jogával élve megalkotja és elfogadja közös társadalmi együttélési szerződését, más néven az Alkotmányát.
  • Az Alkotmány ellenőrzi a Népet és irányít minden embert a Szakrális Magyarország felségterületén. D, A Magyar Nemzet a Nép jogait országgyűlési küldöttek és népbírósági választottak útján gyakorolja. E, Alkotmányunkkal felhívjuk a Parlament Házait, hogy közösen részletes, minden területre kiterjedő, 4/5-ös (négyötödös) többséggel elfogadandó Alaptörvényt hozzanak létre.

Alkotmányunkkal összhangban az Alaptörvényt úgy kell megfogalmazni, hogy államunk lakossága számára a szabadságot, jogbiztonságot és a boldogulás lehetőségét biztosítsa, és átlagos képességű ember is megérthesse.

F, A Parlament Házai az Alaptörvényen kívül más törvényt nem alkothatnak. 

Minden további szabályozás elnevezése jogszabály, szabály, rendelet vagy szokásjog lehet.

G, Az Alaptörvényt három évre próbára kell bocsájtani, ez időn belül lehet és kell rajta változtatásokat eszközölni.  

Ennek letelte után már csak egészen kivételes esetben szabad rajta változtatni.

H, A Parlament Házainak tagjai szuverén Emberekként képviselik államunk lakosságát és az Ő jogaikat. 

Jogalkotás folyamán kötelesek közérthetően, egyértelműen fogalmazni. 

Döntéseikért személyes felelősséggel tartoznak.

I, A Magyar Királynő joga és kötelessége az Alkotmány és a meghozott szabályok átláthatóságának, tisztességességének felügyelete. A Nép számára köteles a szakrális biztonságot szavatolni, következetesen ragaszkodva az Egyetemes Szent Szellem Élet Törvényeihez. Ezért az Alkotmányt, az Alaptörvényt vagy bármely szabály módosítását indítványozhatja, vagy megvétózhatja oly módon, hogy felmerülő aggályait megosztja az Országgyűlés Alsó Házával és az Országos Népbírósággal, amelyek - akár szakértők bevonásával - kötelesek kivizsgálni, dönteni, és adott esetben népszavazást kiírni az aktuális ügyben.

3.

A, A Szakrális Magyarország államrendjében és annak igazgatásában teljes átláthatóságot biztosít, ezért teljes körű, hosszú ideig tartó titkosításokat kizárólag államvédelmi okokból vagy egyes kiemelt foglalkozások esetében tart elfogadhatónak. Azonban az átláthatóság nem azonos a köznyilvánossággal.

Bizonyos államvédelmi okokból indokoltan köznyilvánossá nem tehető gazdasági események, kereskedelmi szerződések, állami megbízatások és az államháztartás aktuális állapotáról vagy politikai megállapodásokról szóló dokumentumok, az Országgyűlés és az Országos Népbíróság tagjai számára megbizonyosodás céljából, - de adott esetben titoktartási kötelezettség mellett - a számukra biztosított hozzáférési kódokkal, minden további kérés nélkül hozzáférhetőek. 

B, Az Országgyűlés és az Országos-, valamint a Helyi Népbíróságok ülései média-nyilvánosak, online követhetőek. C, Szakrális Magyarország felségterületén pártok és szélsőséges ideológiai csoportosulások nem működhetnek. Azonban minden magyar honpolgárnak és állampolgárnak joga van civilszervezeteket alapítani, működtetni és azok tagjának lenni.

D, Mindenki, közösség tagjaként is csak a saját szuverén emberi mivoltából fakadó jogait érvényesítheti amellett, hogy felelősséget is csak egyéni emberi minőségében vállalhat.

E, A Szakrális Magyarország felségterületén a nem eredeti ember; biohumán, transzhumán, technohumán, emberhibrid, robot, gép, egyéb meg nem nevezett műileg létrehozott entitás vagy állat, növény alkotmányos és emberi jogokat nem birtokolhat és kötelezettségeket sem vállalhat.  

F, A Szakrális Magyarország felségterületén élő kisebbségeknek joguk van akár önkormányzati vagy egyéb szervezeti formában együttműködni, nyelvüket, kultúrájukat gyakorolni oly módon, hogy azzal befogadó államunk honpolgárainak és állampolgárainak Alkotmányban és Alaptörvényben rögzített jogait nem sértik.

G, A Szakrális Magyarország felségterületén szívesen látott vendég minden, akár idegen bolygóról származó élőlény is, aki/amely a magyar emberek (és általában az emberek) lételveit tiszteletben tartja, és nem törekszik sem hadászati, sem politikai, sem pszichológiai, kulturális vagy egyéb módszerekkel befolyásra, intervencióra. H, A vendég, a befogadott, létszámtól függetlenül semmiféle követelést és külön követelményt, erőforrás igényt nem támaszthat a befogadó Szakrális Magyarország honpolgáraival és állampolgáraival szemben. El kell fogadnia az államunkban uralkodó szabályokat és létformát.

I, Amennyiben államunk felségterületén tartózkodó bármely vendég visszaélne a vendégszeretettel, saját magára nézve külön bánásmódot és kivételezést követelne, létformánkat megkérdőjelezi, automatikusan ellenségként kezelendő, és cselekményei súlyától függően szigorúan kell eljárni vele szemben.

 

MAGYAR KIRÁLYOK

1.

A Szakrális Magyarország érdemeken alapuló kettős Magyar Királyság (meritokratikus duális Magyar Királyság).

2.

A, A Magyar Királynő a Magyar Királyi Szakrális Tanács vezetője, egyben az Államfő.

Titulusa: Ő Szakrális Fensége.

Hatalmi jelvényei a Magyar Királynői Hármas Tiara, az igazságosság mérlege és a tudás almája.

Díszruhája, palástja fehér és arany.

Zászlója: ezüst és vörös, középen a Magurával.

A hadsereg és a különleges alakulatok fővezére.

Arany-nemesi-, nemesi címet, rangot adományozhat, visszavonhat, régi nemesi címeket felülvizsgálhat. B, Amennyiben a Magyar Királynő és a Világ Királynője azonos személy, úgy esetében általánosan a Világ Királynőjének kijáró rangot kell figyelembe venni, és az Ő Szakrális Fentsége titulust kell használni.  

3.

A Magyar Király a Magyar Királyi Világi Tanács vezetője, egyben a Miniszterelnök.

Titulusa: Őfelsége.

Hatalmi jelvényei a Magyar Szentkorona, a jogar és a kard.

Díszruhája, palástja vörös és arany.

Zászlója: piros-fehér-zöld középen angyalok tartotta Szentkoronával.

A rendőrség és a csendőrség fővezére.

Nemesi címet, rangot adományozhat, visszavonhat, régi nemesi címeket felülvizsgálhat.

4.

A Magyar Királynőt és a Magyar Királyt érdemeik alapján, társadalmi ajánlásra, közfelkiáltással a Nép emeli Magyar Királynői és Magyar Királyi rangra.

A Magyar Királynő szakrális vezetői hivatását sajátos tanítást és hosszú felkészítést követően láthatja el, ezért az Ő megválasztása a Magyar Magura Eredetrend követelményeinek történő megfelelés alapján lehetséges. A

Magyar Királynak az elvárható szükséges szellemi és lelki képességeken kívül legalább egy bármilyen irányú felsőfokú végzettséget és legalább két idegen nyelvet kell tárgyalási szinten birtokolnia.

5.

A Magyar Királynő és a Magyar Király rangjára negyvenkettedik életévét betöltött magyar származású, magyar nemzetiségű, a mindenkori Magyarország területén legalább tíz éve élő arany-nemes emelhető és megbízatásuk életük végéig tart.

Arany-nemesi minőségüket, okleveleik kiadója, a mindenkori Világ Királynője szavatolja.

6.

A Magyar Királyi cím, rang automatikusan nem örökíthető családon belül. A Magyar Királyi leszármazottnak is meg kell felelnie és meg kell mérettetnie magát. A Népnek minden körülmények között közfelkiáltással és/vagy népszavazással kell felhatalmaznia a Magyar Királynőt, a Magyar Királyt.

7.

A Magyar Királynő vagy a Magyar Király elfogadottságának súlyos kétségessége esetén népszavazást kell kiírni az Országos Népbíróság kezdeményezésére.

8.

A Magyar Királynőt és a Magyar Királyt esetleges hazaárulásuk, népárulásuk, arany-nemesi oklevelük visszavonása, valamint egészségi alkalmatlanságuk esetén a Felső Ház, az Alsó Ház és az Országos Népbíróság együttes kétharmados többsége foszthatja meg rangjától, továbbá szükség esetén négyötödös többséggel szabhatnak ki rájuk büntetést.

9.

A Magyar Királynő és a Magyar Király nyilvános becsmérlése és pellengérezése felségárulás és nemzetárulás.

10.

A, A Magyar Királynő és a Magyar Király köteles a Népét híven szolgálni, és érdekükben egymással az állam ügyeiben teljes összhangban együttműködni. Amennyiben erre nem lennének képesek vagy hajlandóak, és ez az állam működésében zavart okoz, nyilvános tárgyalás folyamán egyiküknek le kell mondani.

Amennyiben tárgyalásos úton nem születik döntés, a Felső Ház, az Alsó Ház és a Népbíróság együttes kétharmados többségével foszthatják meg az összeférhetetlenségben hibás felet a rangjától.

11.

A Magyar Királynőt és a Magyar Királyt külön rezidencia, illetmény, protokoll költségvetés és személyi védelem illeti meg.

Illetményük mértékéről az Országgyűlés Alsó Háza és a Népbíróság dönt.

Rezidenciáik vagyontárgyai a Szakrális Magyarország kincstári tulajdonát képezik és regnálásuk ideje alatt birtokolják. 

12.

Valamelyikük interregnuma idején feladataikat a hozzájuk tartozó Királyi Tanács látja el, valamint helytartó gondoskodik rezidenciáik vagyonáról, vagyonleltáráról és fenntartásáról.

13.

A, A Magyar Királynő és a Magyar Király rendelkezhet a Magyar Királyságtól elkülönült vagyonnal, de regnálásuk ideje alatt nem folytathatnak önálló gazdasági tevékenységet.

B, A Magyar Királynő és a Magyar Király megválasztásukat megelőzően nem lehetnek házastársak, élettársak.

14.

A Magyar Királynő és a Magyar Király családtagjai nem kaphatnak érdemtelenül semmilyen előnyt, rangot, pozíciót, előjogot, protekciót. Mindenkinek önállóan és nyilvánosan kell megméretnie magát.  A Magyar Királynő és a Magyar Király családjai együtt élhetnek velük a rezidenciáikban.

 

KORONÁZÁS

 

1.

A Szakrális Magyar Királynő tavasztól őszig, szabad térben vízparton vagy szigeten koronázható.

Koronáját kettő tizenkét évnél nem idősebb liliom állapotú ártatlan leányka teheti a fejére.

Uralkodói jelvényeit egy-egy tizenkét évnél nem idősebb, liliom állapotú ártatlan leányka adhatja át számára.

Koronázási ceremóniája nyilvános esemény és ősi atlantiszi liturgia szerint történik.

2.

A Szakrális Magyar Király tavasztól őszig koronázható, a Királyi Várban vagy szabad térben, a koronázandó Király választása szerint.

Koronáját kettő tizenkét évnél nem idősebb liliom állapotú ártatlan leányka teheti a fejére.

Uralkodói jelvényeit egy-egy tizenkét évnél nem idősebb liliom állapotú ártatlan leányka adhatja át számára. Koronázási ceremóniája nyilvános esemény és a koronázandó Király hite szerinti liturgia szerint történik.

 

 

MAGYAR KIRÁLYI TANÁCS

A Magyar Királyi Tanács tagjait a Királynő és a Király választja és nevezi ki.

A Magyar Királynő és a Magyar Király mellett hét-hét fő kizárólagosan magyar honpolgár alkotja a Magyar Királyi Tanácsot, amely a Szakrális és Világi Tanácsból áll össze.

A Királyi Tanács azonos a mindenkori kormánnyal. Beiktatásuk nyilvános aktus.

A Királyi Tanács Tagjai arany-nemesek, új-nemesek, felülvizsgált régi nemesek és más, társadalmilag magasan elismert személyek lehetnek, akik szakmai előmenetelükkel és életük példájával bizonyították, hogy érdemesek a Magyar Nemzet kormányának tagjaivá válni.

A Királynő és a Király választja ki azt a hét-hét munkatársat, akikkel együtt tud dolgozni.

Az arany-nemeseket csak szakmai vizsgálatnak szükséges alávetni. Erkölcsi alkalmasságukat arany-nemesi oklevelük szavatolja.

A Magyar Királyi Tanács tagjai illetményt kapnak munkájukért. Illetményük szolgálati idejük alatt csak súlyos gazdasági válság esetén csökkenthető. Illetményük mértékéről az Országos Népbíróság dönt.

 

SZAKRÁLIS TANÁCS

A Magyar Királynő és hét nő alkotja a Szakrális Tanácsot - a Felső Ház tagjai.

A Szakrális Tanács tagjai miniszteri rangban vannak.

A Szakrális Tanács által felügyelt területek: az oktatás, a kultúra, a vallásügy, szociális- és népjóllét, az egészségügy, igazságügy, pénzügy, a közigazgatás, az innováció, információtechnológia, a média és a külügy. A Szakrális Tanács köteles az Országos Népbíróság állásfoglalását kikérni olyan ügyekben, amelyek a Népre hosszú távú, súlyos kötelezettségeket rónának vagy úgy érzi, hogy a Nép bevonása szükséges az adott döntésbe.

 

VILÁGI TANÁCS

A Magyar Király és hét férfi alkotja a Világi Tanácsot - a Felső Ház tagjai.

A Világi Tanács tagjai miniszteri rangban vannak.

A Világi Tanács által felügyelt területek: az ipar, energiaügy, közlekedés és logisztika, a kereskedelem és szolgáltatóipar, a honvédelem, nemzetvédelem, a katasztrófaelhárítás, polgári védelem, a belügy, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a sport.

A Világi Tanács nem hozhat olyan a Nemzetre hosszú távú súlyos kötelezettségeket rovó döntést, amelyet előzetesen nem egyeztetett a Szakrális Tanáccsal.

 

MAGYAR BÖLCSEK TANÁCSA

A Bölcsek Tanácsa huszonegy fős. Tizenegy nő és tíz férfi tagja van.

A Bölcsek Tanácsának tagjai a Felső Ház tagjai.

Törvényhozói és szakmai szakértői testület.

Miniszteri vagy miniszterhelyettesi pozícióban szakmai területeket felügyelnek.

A Magyar Királynő és a Magyar Király jogosult a kiválasztásukra és kinevezésükre. Beiktatásuk nyilvános aktus.

Megbízatásuk élethosszig, alkalmatlanságig vagy visszahívásukig érvényes.

Visszahívásukhoz a Királynő és a Király együttes döntése vagy a Szakrális Tanács és az Országos Népbíróság együttes többségi döntése szükséges.

A Bölcsek Tanácsának tagjai illetményt kapnak munkájukért. Illetményük szolgálati idejük alatt csak súlyos gazdasági válság esetén csökkenthető. Illetményük mértékéről az Országos Népbíróság dönt.

 

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS

 

1.

A Szakrális Magyarország kétkamarás Országgyűlést működtet Felső- és Alsó Házzal.  

A Felső Ház tagjait a Magyar Királynő és a Magyar Király választja és nevezi ki.

2.

A Felső Ház tagjai a szuverén hatalomgyakorló Magyar Királynő és a Magyar Király, valamint a Magyar Királyi Tanács és a Magyar Bölcsek Tanácsa. Összesen harminchét fő.

3.

A Felső Ház kötelezően havonta 4 napra ül össze tanácskozni. Szükség esetén többször. 

4.

Az Alsó Ház a magyar honpolgárok és állampolgárok által választott Népképviselőkből áll össze.

5.

Az Alsó Ház tagjai:

  • ötvenezer választónként egy Népképviselő – létszámuk változó
  • a legalább ötezer fővel rendelkező civilszervezetek egy-egy képviselője – legfeljebb huszonöt fő
  • szakszervezetek egy-egy képviselője – legfeljebb húsz fő
  • a három legnagyobb kisebbség önkormányzatainak egy-egy képviselője – három fő,  
  • az ország három legnagyobb egyetemének diák önkormányzati képviselője – három fő Az Alsó Ház tagjai kötelesek a teljes Magyar Nemzet érdekeit képviselni.

Az Alsó Ház tagjai tanácskozásaik során megvitatják és elfogadják vagy elutasítják a Felső Ház által elfogadásra ajánlott jogszabályokat, valamint saját jogszabály terveket alkothatnak, melyeket a Felső Ház felé továbbíthatnak elfogadásra.

Jogszabály akkor tekinthető hatályosnak, ha a Felső- és az Alsó Ház egyaránt elfogadta és a Magyar Királynő, valamint a Népbíróság kilencven napon belül nem vétózta meg.  

Sürgős esetben vagy veszélyhelyzet esetén az Országgyűlés Házai kérhetik a Magyar Királynőt és az Országos Népbíróságot, hogy nyilvánítsanak meghatározott időn belül véleményt.   

6.

Az Alsó Házi tagok lehetnek: negyvenkettedik életévüket betöltött családos, (kivéve a diákönkormányzati tagok), kizárólagosan magyar állampolgárságú, a korábbi rezsimeket nem kiszolgáló, tiszteletre méltó, hivatalának ellátásában politikailag és vallásilag semleges, sokirányúan tájékozott, emelt szintű választójoggal bíró, jó modorú Emberek.

7.

Az Alsó Ház elnöke évente cserélődik, váltakozva nő és férfi népképviselő tölti be a posztot.

Az aktuális Házelnöknek mindenkor pártatlannak kell lennie, ezért elnöksége ideje alatt nincs szavazati joga.

8.

A Felső- és az Alsó Ház minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik.

 

NÉPKÉPVISELET

1.

Az Országgyűlés Alsó Házát a társadalom minden szegmenséből a Nép képviselői alkotják.

2.

A direkt népképviselet másik fóruma a Népbíróság intézményrendszere.  

 

NÉPBÍRÓSÁG

1.

A Népbíróság intézménye a Nemzet, a Nép lelkiismerete, az alkotmányosság és igazságosság önkéntes őrzője.

Tagjait az önkéntes alapon vállalkozók közül a Nép jelöli ki, akik elfogadottságukat követően kötelesek a dolgozó Nép érdekeit és jogait védelmezni.

Tevékenységük során szigorúan ügyelniük kell a szuverenitásukra és semmilyen formában sem kollaborálhatnak azokkal a szervekkel, amelyek mellett tevékenykednek.

Három szinten működnek:

  • az Országos Népbíróság – hetvenhét- hetvenhét nő és férfi
  • az önkormányzatok mellett működő Helyi Népbíróságok – négy-négy nő és férfi
  • a járásbíróságok mellett működő Népbíróságok - négy-négy nő és férfi A Helyi Népbíróságok működéséről az Alaptörvény rendelkezik.

Működésük nyilvános, üléseik korlátozott létszámban látogathatóak, online követhetőek.

2.

Népbírói tagságra lakossági jelölések útján és alapos felülvizsgálatokat követően kerülhet sor. Népbíró nem lehet semmiféle elkülönült csoport vagy ideológia mellett elkötelezett, vagy a korábbi rendszereket vezetői szerepkörben kiszolgáló személy. Magyarországon született és helyben lakó, emelt szintű választói státusszal rendelkező magyar állampolgár jelölhető népbírói státuszra.

3.

A Népbírói státusz társadalmi munka. Magas társadalmi elismertséggel jár.

Munkahelyeik kötelező jelleggel, fizetés nélküli szabadságot biztosítanak számukra népbírósági feladataik ellátásának idejére.

4.

Az Országos Népbíróságot mindenkor hetvenhét nő és hetvenhét férfi alkotja. Legalább harminc póttagnak kell rendelkezésre állnia a szavazóképességhez.

Az Országos Népbíróságban helyet kell adni a három legnagyobb létszámú kisebbség egy-egy jelöltjének is.

5.

Elnöke fél évente váltva nő vagy férfi.

Elnöknek csak olyan személy válaszható, aki régen tagja a Népbíróságnak, az ülések kilencven százalékán jelen volt és képes ellátni a feladatot

6.

Az Országos Népbíróságnak az Országház épületén belül van tanácsterme, titkársága, archiválási rendszere.

7.

A társadalom legkülönbözőbb rétegeit kell felölelnie, hivatás, kor és nem szerint arányosan.

8.

Az ország összes Népbírósága összetételének helyességét az Országos Népbíróság Titkársága ellenőrzi és a Szakrális Tanács felügyeli.

9.

Az Országos Népbíróság tagjai között kettő női és kettő férfi jogász lehet, és a Népbíróság összetételében az ország teljes területéről egyharmad lehet az értelmiségi-alkalmazott, egyharmad a munkás és egyharmad a kis-és középvállalkozó. Nagyvállalkozók megfigyelőként vehetnek részt, rövid állásfoglalásaikat előre, írásban kell benyújtaniuk. Lobbitevékenységet nem folytathatnak.

10.

Az Országos Népbíróság havonta egyszer négy napra ül össze és az alkotmányossággal össze nem egyeztethető aktusokat tárgyalja.

A százötvennégy fő teljes létszámmal hozhat bármilyen döntést. 

11.

A, Népi elégedetlenségeket vizsgálnak ki és továbbítanak az Országgyűlés Alsó Házának.

B, Az Országgyűlés mindkét Háza képviselőinek visszahívása ügyében a Magyar Királynővel és Királlyal együttesen döntenek.

C, Népszavazást és népi ellenállást kezdeményezhetnek.

D, Az Országgyűlés mindkét Házának illetményéről döntenek.

E, Az Országgyűlés mindkét Házával közösen döntenek a Magyar Királynő és a Magyar Király járandóságairól.

F, A Helyi Népbíróságokkal együttműködnek.

Legitimálhatják vagy elutasíthatják a Népre háruló hosszú távú kötelezettségeket, vagy vészhelyzeti intézkedéseket, országgyűlési döntéseket.

12.

A Magyar Királynő és a Magyar Király az Országos Népbíróság üléseinek állandó meghívottjai, de az üléseken nem kötelesek részt venni, és szavazattal sem rendelkeznek.

13.

Az Országos Népbíróság ülései teljes mértékig média-nyilvánosak, meghívóval korlátozott létszámban látogathatóak.

14.

Munkájukért az Országgyűlés által megszavazott napidíjat és utazási hozzájárulást kapnak.

15.

A Népbíróságok méltatlan viselkedésű bármely tagjától a Magyar Királynő vagy az Igazságügy Miniszter megvonhatja a tagságot. A Népbíróság Titkársága köteles gondoskodni a kiesett tag helyettesítéséről.

 

III. SZAKASZ

JOGREND

 

1.

A, A Szakrális Magyarország a többszörös hatalommegosztás elvét alkalmazza.

 

A Magyar Királynő, a Magyar Király, a Magyar Királyi Tanács, valamint a Magyar Bölcsek Tanácsa alkotja az Országgyűlés Felső Házát, amely ellátja a kormányzás feladatait.

A főállású választott Országgyűlési Képviselők, népképviseleti demokratikus intézményként az Alsó Házat alkotják. Népi ajánlásokkal önkéntesek útján, közvetlen demokratikus intézményként Országos és Helyi Népbíróságok látják el a Nép közvetlen képviseletét és igazságszolgáltatását.

A Felső Ház irányítása és az Országos Népbíróság ellenőrzése alatt működik a hivatásos Bírói Testület. B, A Magyar Királyi Tanács: a Magyar Királynő és a Magyar Szakrális Tanács hét női tagja a Magyar Király és a Magyar Világi Tanács hét férfi tagja A Magyar Királyi Tanács tagjai miniszteri rangban működnek.

A Magyar Királyi Tanács tagjainak megbízatása beiktatásuktól élethosszig vagy a tevékenységre alkalmatlanságukig vagy visszahívásukig tart.

A Magyar Királyi Tanács tagja olyan egoizmustól mentes, negyvenkilencedik életévét betöltött magyar honpolgár lehet, aki a mindenkori Magyarország nevű államszervezet területén született, arany-nemesi, új-nemesi címmel rendelkezik, vagy valamely szakterület elismert kiválósága, és soha nem volt kettős vagy többes állampolgár, a magyar nyelvet kiválóan műveli, legalább egy idegen nyelven beszél és testileg-lelkileg egészséges, továbbá büntetlen előéletű és a korábban regnáló rezsimeket nem szolgálta ki.

C, A Magyar Királynő három, a Magyar Király kettő és a Magyar Királyi Tanács tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.

D, A Magyar Bölcsek Tanácsának tizenegy nő és tíz férfi tagja van, a tagok közötti kétéves váltásban női, illetve férfi elnöklettel. Első elnöke az lesz, aki a tagok listáján vezetékneveik névsorában a tizenegyedik helyen van, és utána választással döntenek a következő elnök személyéről.

A Magyar Bölcsek Tanácsának tagjai negyvenkilencedik életévüket betöltött családos Emberek lehetnek, akik arany-nemesi, új-nemesi vagy felülvizsgált régi nemesi címmel rendelkeznek, vagy különféle szakterületek kiemelt és társadalmilag megbecsült, önzetlen tagjai. Tagságuk élethosszig vagy a tevékenységre alkalmatlanságukig vagy visszahívásukig tart.

A Magyar Bölcsek Tanácsának tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.

E, A Felső Ház önálló rendeletalkotási joggal is rendelkezik. Rendeleteit az Alsó Ház kétharmados többségi szavazattal megvétózhatja, módosításra szólíthatja fel.

F, A Felső- és Alsó Ház tagjainak helyük elfoglalását megelőzően nyilatkozniuk, valamint esküt kell tenniük, hogy magyar állampolgárok, soha nem voltak más állam polgárai, megadott adataik valódiak, a Magyar Nemzetet szolgálják, és soha nem voltak semmilyen államigazgatási vagy katonai titkos, vagy nem titkos belföldi, vagy külföldi szervezetek, egyéb lobbiszervezetek tagjai. Esküszegésük hazaárulásnak minősül, és aszerint büntetendő. G, Az Alsó Ház tagjainak nagyjából ötven-ötven százalékban kell nőknek és férfiaknak lenniük. Legfeljebb öt százalék eltérés megengedett bármelyik irányba.

H, A Hivatásos Magyar Bírói Testület a Szakrális Tanács közvetlen felügyelete alá tartozik. A bírók kinevezése és visszahívása az Igazságügy Miniszter jogköre. 

A Szakrális Tanácsnak a Népbíróságok jelzései alapján indokolt esetekben joga van kinevezéseket visszavonni.

 

JOGBIZTONSÁG

 

1.

A, A Szakrális Magyarország minden honpolgárának, állampolgárának, minden embernek és minden élőlénynek biztosítja az őt megillető, Istentől rendelt szabadságjogokat, háborítatlanságot és jogbiztonságot. B, Államunkban a lehetséges legkevesebb életterületet szabályozzuk szó szerinti szabályozással.  Honpolgáraink és állampolgáraink számára minden téren biztosítjuk, hogy a jogalkalmazás ne legyen öncélú és pozitív célokat szolgáljon.

C, A szakrális rend alapján alkothatóak a szabályok, de a szabályok önmagukban nem teremtenek rendet.

Minden szabálynak, rendeletnek a békés rendezett együttélés a célja. A Szakrális Magyarország felségterületén a törvények, rendeletek és szabályok megalkotása előtt az aktus célját, rendeltetését meg kell határozni, és a jogalkalmazás során nem feltétlen a jogszabály szó szerinti értelmezését, hanem a kifejtendő célt kell figyelembe venni. A szabályozásoknak bárki számára érthetőeknek kell lenniük. D, Aki adott élethelyzetben az elvárható emberséggel, jó szándékkal és tisztességgel járt el, akkor sem büntethető, ha egyébként valamely szabályt vagy rendelkezést megszegett.

E, A történelmi pozitív szokásjogot minden szabályalkotásnál figyelembe kell venni és arra minden jogi aktus folyamán hivatkozni lehet.

F, Államunkban semmiféle jogtalanság, joggal való visszaélés nem eredeztethet jogot. 

A törvénytelenül létesített jogok nemlétezőek, így azokra senki nem hivatkozhat.

G, Az igazságnak nincs jogvesztő határideje.

A megbocsájthatatlan, főben járó bűnöknek nincs elévülési ideje.

H, Jogszabály alkotás folyamán először meg kell fogalmazni a szabály célját és okát. Ezt követően kell szövegszerűen megfogalmazni.

I, Egyetlen szabály sem lehet öncélú. Bármilyen szabálynak akkor van létjogosultsága, ha az betartható, betartásának az adott helyzetben van értelme, célja, és észszerűtlenül nem korlátoz.

J, Aki adott helyzetben egy ésszerűtlen és alkalmatlan szabályt nem tart be és szabálytalanságával senkinek – beleértve a Természetet is - nem okoz sérelmet, kárt, fájdalmat, veszteséget, nem büntethető.  

2.

A, A Szakrális Magyarország minden ember számára egyenlő jogot biztosít az igazságos, arányos és méltányos igazságszolgáltatáshoz. E jogában senki nem korlátozható.

B, Más földi élőlények – állatok, növények, mikrobák – életének, létkörülményeinek szabályozására nem terjed ki emberi mivoltunkból eredő hatókörünk, ezért nem emberi természetes lényekre alkotmányos joghatóságot nem terjeszthetünk ki, számukra szabályokat nem alkothatunk. Kötelesek vagyunk elfogadni minden élő faj sajátos önszabályozását.

C, Minden földi biohumán(klón) transzhumán, technohibrid és egyéb mesterséges entitás esetében az embernek Istentől származó joga és kötelessége szabályozni ezek működésfeltételeit és létét.  

Az emberiségnek joga és kötelessége önmaga tiszta létformájának megőrzése, megvédése. Ezért a Szakrális Magyarország mindent megtesz az Emberiség Emberi Jogaiért és Emberi Méltóságáért.

3.

A, A Szakrális Magyarország területileg illetékes Helyi- és Országos Népbíróságokat, valamint hivatásos Bírói Testület rendszerébe tartozó állami Járásbíróságokat, Törvényszékeket, Legfelsőbb Bíróságot tart fenn. B, A Helyi Népbíróságokat és Járásbíróságokat a Szakrális Magyarország minden állampolgára évente egy alkalommal vagy ügyértéktől függően 3-5 évente költségmentesen veheti igénybe.

C, A Szakrális Magyarország bírói, ügyészei a Szkíta jogrend alkalmazásával igazságosan kötelesek bíráskodni, eljárni.

D, A bírók, ügyészek tevékenysége folyamatosan értékelendő és a Népbíróság vizsgálja felelősségi kérdéseiket. E, Az a bíró, ügyész, igazságügyben dolgozó egyéb jogász, aki elfogultság, megalapozatlan vagy igazságtalan intézkedései, intézkedéseinek elmaradása, helytelen döntései miatt a Népbíróság által három alkalommal elmarasztalásban vagy megrovásban részesült, a bírói, ügyészi, jogi pálya önkéntes elhagyására köteles, és a továbbiakban közigazgatásban sem vállalhat munkát.

4.

A Szakrális Magyarország külső-, belső békességre, baráti külkapcsolatokra és rendre törekszik, ezért elvárja honpolgáraitól és állampolgáraitól, hogy ennek megfelelő felelősséggel viselkedjenek az élet minden területén és minden pillanatában. Egymással szemben türelemmel, figyelemmel és megértéssel viseltessenek, és vitáikat alapvetően saját maguk a szakrális törvények iránymutatásával békességben intézzék el.

5.

A, A Szakrális Magyarország jogszabályalkotói joggal felruházott Országgyűlési képviselői olyan igazságos, méltányos és erkölcsös Alaptörvényt, jogszabályokat és rendeleteket kötelesek hozni, amelyek az állam teljes lakosságára nézve az egyenlő bánásmódot, a teljes jogbiztonságot, erkölcsös életkereteket és a boldogulás lehetőségét szavatolja.

B, A jogalkotásra felhatalmazottak személy szerint anyagilag és erkölcsileg is felelősek az általuk elfogadásra javasolt vagy hatályba léptetett szabályok esetleges társadalmi káros következményeiért. Ezért minden kihirdetett jogszabály jegyzőkönyvében szerepelnie kell, hogy kik szavaztak ellene és mellette.

C, A jogszabályok, rendeletek alkotói, megszavazói a kihirdetéstől számított harminc évig felelősségre vonhatóak. D, A jogalkotásra felhatalmazottak a feladatkörükkel járó tiszteleten kívül nem élvezhetnek semmiféle külön előjogot vagy mentelmi jogot. Munkájuk mellett nem végezhetnek üzleti/gazdasági tevékenységet. Bizonyított korrupciójuk esetén, egész családjukat vagyonosodási vizsgálatnak kell alávetni, és akár teljes vagyonelkobzásuk foganatosítható ellenük.

E, A jogalkotásra felhatalmazottak munkáját, erőfeszítéseit és felelősségvállalását a társadalomnak tisztességesen és az adott körülményeket figyelembe véve kiemelten, közös megállapodás alapján kell honorálnia.

6.

A jogalkotásra felhatalmazottak három helytelen, erkölcstelen, hibás vagy az Egyetemes Szent Szellem Élet Kánonjába ütköző, Élet ellenes, közösség ellenes döntése után automatikusan le kell mondaniuk, vagy külön procedúra nélkül a Népbíróság és a Magyar Királynő (akit az Igazságügy miniszter helyettesíthet) közös döntése folytán visszahívhatóak, és a közügyek gyakorlásától akár élethosszig eltilthatóak.

7. 

A Szakrális Magyarország felségterületén honpolgáraink, állampolgáraink számára fokozott egyéni döntésszabadságot biztosítunk. Jogrendszerünk kiváltképp megengedő a tisztességes, szorgalmas, kreatív emberek számára, ugyanakkor rendkívül szigorú az élősködőkkel és a bűnelkövetőkkel szemben. 

Általános elvként kijelentjük, hogy államunk felségterületén mindent szabad, ami a Természetnek és más embereknek, élőlényeknek nem okoz kárt, fájdalmat, sérelmet vagy veszteséget.  

 

IV. SZAKASZ

VÁLASZTÁS ÉS NÉPSZAVAZÁS

VÁLASZTÁSI ÉS NÉPSZAVAZÁSI PERIÓDUSOK

 

1.

Államunkban az Országgyűlés Alsó Házának képviselőit négy évre választják.

2.

A települési és megyei önkormányzati képviselőket és a polgármestereket öt évre választják. Többször újraválaszthatók.

3.

A helyi és az Országos Népbíróságok választott önkénteseinek megbízatása három évre szól, de elégedettség esetén akárhányszor meghosszabbítható.

4.

Államunkban legalább évente tartunk online népszavazást az aktuális problémákról. Mindenki, aki eredményes választójogi alapvizsgát tett, online hozzáférési felületet kap biztonságos belépéssel. 

 

A VÁLASZTÁS ÉS NÉPSZAVAZÁS MENETE

 

1.

A, A Szakrális Magyarország demokratikus választási intézményrendszere minden magyar honpolgár és állampolgár számára nyitva áll, azonban állampolgári ismeretekből választói vizsgához kötjük a szavazó-, azaz a választó és választhatósági jogot.

B, Államunkban minden huszonegyedik életévét betöltött és az állampolgári ismeretek választói alapvizsgáján legalább jól megfelelt magyar honpolgár és állampolgár egy darab általános választói szavazattal rendelkezik. A választói alapvizsga kérdései nem haladhatják meg egy közepesen tájékozott ember általánosan elvárható intelligencia- és közismereti tudás szintjét. A legalább háromezer kérdésnek nagyon sokrétűnek kell lennie az élet minden területét felölelve, amelyből száz kérdésre kell válaszolni egy vizsga alkalmával. Legalább nyolcvan helyes válasz esetén igazolható a választójog. Negyven vagy az alatti helyes válasz esetén egy éven belül nem lehet ismételni a vizsgát.

C, Olyan huszonegyedik életévét betöltött szuverén ember, magyar honpolgár választható, nevezhető ki bármilyen államilag finanszírozott tisztségre, aki az állampolgári ismeretek emelt szintű választói vizsgáján legalább jól megfelelt (nyolcvan százalék felett teljesített).

2.

A szavazójogot a Választási Hivatal vizsgálja, és tartja nyilván. A választók választásra alkalmassági képességeit a vizsgabiztosok igazolják és felelnek a helyességéért.

3.

A szavazójognak nincs felső életkori határa, azonban hatvanöt év felett, akinek nincs érvényes vezetői engedélye, egészségügyi okból három évente újra kell vizsgálni a választó szavazóképességét. Ez alól kivételt képeznek az arany-nemesek és az aktív közéleti szereplők.

4.

A szavazati jog a választó lakóhelye szerinti Népbíróság előtt bizonyított bármilyen alkalmatlanság esetén visszavonandó. A választó saját döntése alapján is visszaadhatja választójogát.

5.

A szavazójog Alsó Házi országgyűlési képviselők, országos és helyi hatókörű népbírósági tagok, önkormányzati képviselők, polgármesterek megválasztására, valamint népszavazásokra hatalmazza fel a választót.

6.

A Magyar Királynő és a Magyar Király regnálásuk ideje alatt nem rendelkeznek általános választói szavazattal, így helyi ügyekben nem szavazhatnak.

7.

A, Államunkban az ország teljes területéről ötvenezer lakosonként egy népképviselő küldhető az Országgyűlés Alsó Házába, és megválasztását követően az állam teljes lakosságának érdekeit kell szem előtt tartania. Államunk lakosának az tekintendő, aki a jelen Alkotmány életbe lépésekor az (Gnsz) 1920. június 4-étől érvényes államhatárokon belüli Magyarországon életvitelszerűen él vagy ideiglenesen külföldön tartózkodik, dolgozik.  Későbbiekben a mindenkori Szakrális Magyarország felségterületén élő emberek tekintendők államunk lakosainak.

B, A civilszervezetek, szakszervezetek, kisebbségi és diák önkormányzatok saját maguk döntenek küldöttjeik személyéről.

C, A Magyar Nemzet a mindenkori választók húsz százalékának egyetértésével, aláírásával, alkalmatlanság esetén egyidejűleg visszahívhatja az Alsó Házi küldöttek, valamint a Népbíróság egy vagy több tagját.

8.

A választásokat a Választási Hivatal szervezi és önkéntesek bevonásával bonyolítja le.

9.

A választásokat az Államkincstár finanszírozza.

10.

A választási csalás vagy az abban való részvétel népárulásnak, hazaárulásnak minősül, aszerint büntetendő.

11.

Aki más adataival hamis szavazatot ad le, vagy bárkit szavazásában befolyásol, kényszerít, zsarol, korrumpál, tíz évig terjedő szabadságvesztéssel, kényszermunkával sújtandó.

12.

Aki teljes bizonyossággal bizonyítható adatokat, tényeket, jogalapokat szolgáltat választási csalásban résztvevőkről, eseményekről, a kivizsgálást és bizonyítást követően magas pénzjutalomban részesül.

13.

Amennyiben állami tisztségviselő vagy a Választási Hivatal dolgozója követ el választási csalást, népárulás, hazaárulás vádjának büntetőtételével büntetendő.

14.

A Választási Hivatal választási szoftvere a választások előtti harminc napban akár többször is, és az eredmények végleges összesítéséig a Szakrális Tanács és a Népbíróság szakemberei vagy általuk megbízott szakemberek által bármikor átvizsgálható.

15.

A szoftverek hibátlan működéséért, az informatikai szakértők kiválasztásáért a Választási Hivatal vezetője a felelős. 

Olyan személy lehet a Választási Hivatal vezetője, aki rendelkezik magas szintű informatikai szakképzettséggel.

16.

A választások teljes ideje alatt a Választási Hivatal adatfeldolgozó központ minden munkaállomásának munkáját és összes helyiségének tevékenységét rögzítő felvételeknek kell készülniük, folyamatos online kapcsolat mellett. A Választási Hivatal adatfeldolgozó központjába a Népbíróság Titkársága által igazolvánnyal ellátott hét tagja együtt vagy külön-külön megfigyelőként részt vehet, és az ott dolgozókat kivéve, videofelvételeket és online közvetítéseket végezhetnek a munkafolyamatok zavarása nélkül.

17.

Szavazni csak a kijelölt szavazóhelyiségekben személyesen vagy online lehetséges.

18.

A papír alapú szavazatokat manuálisan is össze kell adni helyileg, regionálisan és országosan is.

19.

Szavazószoftver bármilyen külső manipulálása szavazási csalásnak minősül. Amennyiben államunk honpolgára, állampolgára az elkövető, hazaárulásért, népárulásért, ha külföldi az elkövető, az állam ügyeibe történő durva beavatkozás címén vonható felelősségre. Büntetőtétele azonos a haza- és népárulókéval.

20.

A szavazások tisztaságának biztosítása érdekében minden egyéb felmerülő szempontot alaposan figyelembe kell venni.

21.

A, Az eseti és rendszeres népszavazásokat a Választási Hivatal intézi és felügyeli.

B, Az Országgyűlés Elnöke hirdeti ki az eredményeket.

C, Amennyiben a népszavazás az Országgyűlés feloszlatására, új választások kiírására irányult, úgy az eredményeket a Királyi Tanács Titkárságára is be kell nyújtani, és az Országgyűlés Alsó Házának feloszlatását a Királynő és a Király együttesen rendeli el.

D, Amennyiben a népszavazás az Országgyűlés Felső Házát is érintené, az Országos Népbíróság Elnöke hirdeti ki a népszavazás eredményét és a Királynő és a Király köteles feloszlatni a teljes Országgyűlést.

22.

A, Az Országos Népbíróság online felületen egyenes kapcsolatban áll a választókkal. A választók harminchárom százalékának kérésére bármilyen témában és bármilyen formában önállóan kezdeményezhet népszavazást, azonkívül

  • ha a Parlament Házaival valamely fontos, a Nemzet egészére kiható ügyben érthetetlen oknál fogva nem sikerül megegyezésre jutnia
  • ha a Nemzet az Alkotmány biztosította jogok súlyos sérülését észleli és ennek kiküszöbölésére a Parlament Házai nem tesznek lépéseket
  • ha a Magyar Királynőt és a Szakrális Tanácsot nyomás alá helyezik, működésképtelenné teszik vagy eltávolítják
  • ha a Magyar Királyt és a Világi Tanácsot nyomás alá helyezik, működésképtelenné teszik vagy eltávolítják. B, A Szakrális Tanács- vagy a választók egyszerű többségének kezdeményezésére jelen alkotmány népszavazás útján módosítható. Elfogadásához négyötödös többség, valamint a Magyar Királynő jóváhagyása szükséges.

23.

A, Amennyiben a Magyar Nemzet tartósan azt érzékeli, hogy az emberek szabadságjogai csorbulnak, létbiztonsága fenyegetve van, sanyargatják, súlyos és indokolatlan teherviselésre kényszerítik, és az Országos

Népbíróság tagjai tartósan nem látják el feladatukat, nem védik az érdekeiket, a Nemzet önálló kezdeményezéssel fellázadhat és a választók egyszerű többségi akaratával a Népbírókat és a Választási Hivatal vezetőjét is leválthatja.  

B, Népszavazással az Országgyűlés Házai is feloszlathatóak, és ideiglenes ügyvivő testület által új választás írható ki.

  • Az Alsó Ház feloszlatásához hétharmados
  • a Felső Ház feloszlatásához háromnegyedes
  • a Királynő vagy a Király eltávolításához négyötödös többségi szavazat szükséges.

C, Amennyiben a hadsereg különleges erői nem védték meg a Magyar Királynőt vagy a Magyar Királyt és idegen erők eltávolították őket, egyszerű többségű népszavazással a hadsereg főparancsnoka leváltható és elítélhető. Ez esetben a Királyi Tanács kötelessége új hadsereg főparancsnokról gondoskodni.

24.

A, A Szakrális Magyarország hadserege és rendvédelmi szervei a Magyar Nemzet védelmére esküsznek fel és soha, semmilyen körülmények között nem válhatnak Nemzetük ellenségévé. Semmilyen formában nem léphetnek közbe egy népszavazás lebonyolításába.

B, A rendvédelem dolgozói vagy a katonák nem kötelesek teljesíteni olyan parancsot, amely embertelen, magánérdeket vagy kizárólagos hatalomgyakorlást, hazaárulást szolgálna és legjobb lelkiismeretük ellen van.

25.

Amennyiben a hadsereg, a különleges erők vagy rendvédelmi szervek főparancsnokai Alkotmány- vagy Nemzet ellenes tevékenységet folytatnának vagy ilyen tartalmú parancsokat adnának ki, bárhol, bárki által letartóztathatóak a Magyar Királynő és a Szakrális Tanács ez irányú döntésének közlését követően.

 

                   

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 183
Tegnapi: 240
Heti: 423
Havi: 5 015
Össz.: 2 251 686

Látogatottság növelés
Oldal: TÁRSADALMI SZERZŐDÉS I. RÉSZ
TEGYÜK SZÉPPÉ A VILÁGOT! - © 2008 - 2024 - tegyukszeppeavilagot.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »